Fehér akác

Kizárólag előkészített: szántott, művelt talajba ültessük a csemetéket!  

Ültetési hálózat: a rendelkezésre álló sorköz művelő eszköz (tárcsa, talajmaró, kultivátor) szélessége határozza meg, minél kisebb a sorköz, annál szerencsésebb és könnyebb dolgunk van a későbbiekben. Erdészeti gyakorlatomban, amikor egyszerre több hektárt ültetünk, akkor 2,5 m-es a sortávolság és 60 cm a tőtávolság, mi nem túl szerencsés. Kedvezőbb, ha a sortávolságot 1,8 - 2 m-re tudjuk csökkenteni, mivel így az ültetett erdőnkben a lombozat már az első évben záródik, így nem kell sokat bajlódni a második évben a sorközök ápolásával, mert a sűrű lombozat leárnyékolja a talajt!  (Az első évben viszont patika tisztaságúnak kell lenni az ültetett erdőnek, amelyet időjárás függvényében minimum 5-6 tárcsázással és minimum ugyanennyi kapálással tudunk elérni!) 

Ültetési mélység: minimum 40 cm! A megfelelő mélység azért fontos, mert a tavaszi és a kora nyári melegek esetén a talaj felső rétege gyorsan kiszárad.  A gyökeret nem kell visszavágni, viszont a föld feletti részt ültetés után igen, amennyiben 20 cm-nél több van a talaj felett. A csomagban található csemetét így nem kell visszavágni. Ültetés után a csemetét minden irányból körbe kell taposni, hogy a talaj tömör legyen. 

Első éves növekedés után előfordulhat, hogy villás, vagyis 2 ágú egyedek fejlődnek. Ezek közül az első év végén a gyengébbet távolítsuk el. 

Az év során a rendszeres megelőző gyomirtás nagyon fontos, mert a gyomnövények elvonják a vizet és a tápanyagot a fejlődő növényektől. (Nem akkor kell kapálni, amikor már a csemete ki sem látszik a gyomnövények közül, hanem amikor a gyomok még csak 5-10 cm magasak!)

Az akác nyesésével (vagyis az oldalágak levágásával) bánjunk óvatosan, mivel csak az erőteljes oldalágak eltávolítása szükséges, a vékonyakat nem szabad levágni. Nagy szerepük van a talaj árnyékoló hatásában és a növény fejlődésében. Az akác nagyon fényigényes fafaj, ezért saját oldalágai elszáradnak maguktól, ha már nincs rá szüksége a növénynek. Akác nyesést csak vegetációs időn kívül végezzünk, lehetőség szerint a téli hónapokban.

Amennyiben nem azonnal ültetünk, akkor a csemetéket kötegben vermeljük el, hogy a gyökerek kiszáradását megelőzzük. A vermelés művelete megegyezik az ültetéssel, azzal a különbséggel, hogy itt nem 1 növényt, hanem egy vagy több köteg csemetét „ültetünk”. Vermelés során különös fontos, hogy a gyökerek megfelelő földtakarást kapjanak, illetve a gyökerek között levegő ne maradjon, amelyet mindig taposással biztosítsunk! Vermelés, vagy ültetés előtt vízbe lehet tenni a kötegelt csemetét, de soha ne hagyjuk a vízben 1-2 napnál hosszabb ideig, hanem vermeljük, vagy ültessük el. (A gyökérzetnek levegőre is van szüksége, nem csak vízre, és előfordulhat, hogy 1-2 hét után a csemete a vízbe „befullad”.) 

Soha ne ültessünk csemetét gyomos, tarackos, vagy vízállásos, esetleg szikes talajba! A csemetét minden esetben vágjuk vissza a fent leírtak szerint! Amennyiben a fentieket betartjuk, sikeres telepítést hajtunk végre.